..hogy könnyebb legyen :)

 Nem várhatunk örökké a szőke - az én esetemben, mivel nem bukom a szőkékre, így a barna - hercegre. Ráadásul ha a hercegünk maga választotta úgy, hogy nem nem akar megérkezni az életünkbe. Néha fel kell nőnünk. Legalább egy kicsit. Vagy legalább csak úgy kell csinálnunk, mintha felnőnénk. A szívünk el van rejtve, senki nem látja. Senki nem láthatja, amikor megszakad vagy amikor túlcsordul az örömtől. Azt hazudhatjuk amit akarunk. Hazudhatjuk, hogy jól vagyunk, hogy semmi nem fáj, és hogy éjszakánkért már nem sírunk. Mondhatjuk, hogy vége mindennek. És egy idő után, amikor a hazugság mindennapi kényszerré válik, talán mi is belenyugszunk majd. A végén elfogjuk hinni a saját hazugságainkat, és akkor a hosszan felépített fal a szívünk körül befejeződik. Eggyé válunk a kitalált mivoltunkkal, és az élet már nem fog annyira fájni, mint azelőtt. 
Azt hiszem ezt jelenti a továbblépés. Az én várfalam már készen van, most ti jöttök!