Mert egy hercegnőn akkor is rajtamarad a koronája, ha levetette a habos ruháját, az üvegcipellőjét, ha leszedte magáról az összes csillámot és gyönygöt.
Egy hercegnőnek mindig viselnie kell a koronáját, hiszen ha reménytvesztve, magányosan, könnytől átázott arccal is néz bele tükrébe és megpillantja a fejét díszítő ékességet, önmagának is világos lesz a hovatartozása és az, hogy nem engedhet erejéből, bármilyen nagy legyen a baj..
